Az elmúlt hét év MSZP-SZDSZ kormányai hadat üzentek a nyugdíjasoknak. A megszorító intézkedéseikkel, adó- és áremeléseikkel folyamatosan keserítették és keserítik az idős emberek életét. A 13. havi nyugdíj elvétele és a nyugdíjak reálértékének folyamatos csökkentése után az idős emberek egyértelmű érdeke a mielőbbi kormányváltás.

Tények a nyugdíjról:

1. Hová lett a 13. havi nyugdíj?

Az MSZP egykori büszkeségét, a 2003-2006 között - évente egy heti emeléssel - fokozatosan bevezetett 13. havi nyugdíjat tavaly megnyirbálták, idén pedig teljesen megszüntették a szocialisták. Tavaly ősszel 80 ezer forintban maximálták ezt a juttatást, pár hónappal később pedig újabb megszorítás következett: a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat, és már az idén novemberre esedékes részét sem fizeti ki.

2. Tényleg pótolja a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjprémium?

A 13. havi nyugdíj helyett csak akkor kaphatnak többletjuttatást a jelenlegi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok, ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, és teljesül a költségvetés várható hiánycélja is. A nyugdíjprémium összege maximum 80 ezer forint lehet évente, de csak abban az esetben, ha a GDP növekedése eléri a 7,5 százalékot. Például ez a gyakorlatban egy 4 százalékos GDP-növekedés mellett 10.000 forintot jelent évente, tehát meg sem közelíti a 13. havi nyugdíj korábbi összegét.

3. Mi lesz a tervezett nyugdíjkorrekciós programmal?

Az MSZP egyik leghangzatosabb ígérete az volt a 2006-os választási kampányban, hogy nyugdíjkorrekcióval kárpótolja azokat, akiknek a nyugdíjba vonulásakor az átlagosnál kedvezőtlenebb nyugdíjszámítási szabályok voltak érvényben. A megszorító csomagok azonban felülírták a választási ígéreteket. A 2009. évre tervezett korrekció 970 ezer nyugdíjast érintett volna, az emelést azonban idén már biztosan nem kapják meg az 1988-90, az 1992-95 és az 1997-98 között nyugdíjba vonultak. A legújabb szocialista megszorító csomagban ennél is többet vonnak el: az eredetileg 2010-re tervezett korrekciót végleg elhagyják. Így az 1991-től rokkantsági nyugdíjban részesülő 540 ezer embertől fejenként 60 ezer forintot vesznek el.

4. Hogyan változott a nyugdíjemelések szabályozása?

Bár Gyurcsány Ferenc tavaly nyáron még gyűlöletkampányt folytatott a Fidesz ellen, mivel a Fidesz "csak" inflációkövető nyugdíjat ígért, a szocialisták által elfogadott új szabályozás előbb megkurtította, majd ezen a csökkentett szinten fagyasztotta be a nyugdíjak értékét. Infláció feletti nyugdíjemelésre csak 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén számíthatnak a nyugdíjasok, ettől azonban messze vagyunk, hiszen 2009. első félévében közel 7 százalékos gazdasági visszaesés történt.

5. Hogyan változott 2008-tól az új nyugdíjak megállapítása?

Aki 2008. január 1-je után ment, vagy idén megy nyugdíjba, annak legalább 8 százalékkal alacsonyabb a nyugdíja, mint a korábban nyugdíjba vonulóké. A csökkentés egyaránt érinti a 62. életévet betöltött öregségi, illetve a 62 év alatti előrehozott öregségi, valamint a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultakat.

6. Mire számíthatnak az előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők?

Akik arra kényszerülnek, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba menjenek, a hiányzó évek miatt életük végéig nagyon jelentős, a korábbi 8 százalékos csökkentésen felüli levonásra is számíthatnak. A csökkentés mértékét mutatja a táblázat:

Az 1958. december 31-ig születettek esetében:

Az 1959. január 1-ét követően születettek esetében:

7. Meddig emelkedik a nyugdíjkorhatár?

Az európai országok többségében a születéskor várható élettartam 8-10 évvel magasabb, mint hazánkban, ennek ellenére a korhatáremelést lényegesen hosszabb idő alatt hajtották végre, mint Magyarországon. Hazánkban a nyugdíjkorhatár 6 év alatt 3 évvel emelkedik. Ez a szigorítás messze meghaladja az európai átlagot. Mindez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek már csak 65 éves korukban vonulhatnak öregségi nyugdíjba.

Öregségi nyugdíjkorhatár:

A nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan emelkedik az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuláshoz szükséges korhatár is.

Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkor

Aki 1959-ben vagy azt követően született, az már nem három, hanem csak két évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt mehet előrehozott öregségi nyugdíjba.

8. Összességében hogyan alakult a nyugdíjba vonulók és a már nyugellátásban részesülők helyzete az MSZP-SZDSZ kormányzás éveiben?

A nyugdíjszámítási szabályok megváltoztatása miatt a friss nyugdíjasok nyugdíja 8-16 százalékkal alacsonyabb, mint azoké, akik 2007. év végéig mentek nyugdíjba.
A már nyugellátásban részesülő, de 62. életévüket be nem töltött idős embereknél korlátozták a nyugdíj melletti kereseti lehetőséget: akinek a munkajövedelme meghaladja a minimálbért, annak nem fizetnek nyugdíjat. (A nyugdíjfolyósítást akkor szüntetik meg, amikor az adott évben a munkajövedelem elérte az éves minimálbért.) Aki az időskori ellátása mellett munkát vállal, annak összevontan kell adóznia, vagyis a nyugdíja miatt magasabb adókulcsok után kell adót fizetnie a jövedelme után. Ezt a Bokros-csomag idején a szocialisták egyszer már bevezették, de az Orbán-kormány eltörölte. A nyugdíj mellett munkát vállalók munkabéréből járulékokat is levonnak.

Minden nyugdíjas jövedelme csökkent, hiszen megszüntették a 13. havi juttatást. Már az idei esztendőre járó juttatás második részét sem fizetik ki az idős embereknek.