A Pakonyi rikkancs 2006. szeptemberi számában megjelent nterjú:

- Mi indítja, hogy képviselő legyen?

- Először is köszönöm az itt élőknek, hogy ismét megtiszteltek bizalmukkal és az ajánlószelvényükkel, így ismét képviselő-jelölt lehetek a falunkban! Mi indított? A felelősségérzet. Felelősek vagyunk ugyanis minden felsőpakonyiért, felelősek vagyunk a falunkért! Létbiztonság, közbiztonság, köztisztaság! Ezek a legfontosabb célkitűzések, egy-egy szóban.

Mindenki tudja, nehéz helyzetben van az ország, egyre nehezebb helyzetben van az emberek döntő többsége. Bár az önkormányzat nem vállalhat át állami feladatokat, nekünk itt helyben most az a legfontosabb dolgunk, hogy mindenkire odafigyeljünk! Odafigyeljünk a nyugdíjasokra, a családosokra, a munkanélküliekre, hogy ne kerülhessenek még nehezebb helyzetbe! Ahol rászorulnak, ott segíteni kell! Emellett persze tovább kell fejleszteni a falut. Iskolabővítés, bölcsődenyitás, járdaépítés és a laktanya hasznosítása, hogy ott több száz felsőpakonyi kapjon munkát.

- Mennyire ismeri ezt a munkát?

- Ez a munka felelősséggel teli, nagy alázatot és az emberekre való odafigyelést követel. Pontosan tudom, hogy itt közpénzzel dolgozunk, az egész falu közös vagyonával, így nagyon-nagyon oda kell figyelni mindenre! A pakonyiak bizalmából négy éve dolgozom itt a faluban képviselőként, a Képviselő-testület pedig áprilisban megtisztelt azzal, hogy alpolgármesterré választottak. 2002 előtt nyolc évig Budapest V. kerületében dolgoztam képviselőként. Ismerem jó ezt a munkát, de ez nem azt jelenti, hogy nincs még mit tanulnom!

- Mennyi az ideje?

- Amennyi erre a munkára szükséges. Ha napokig kell dolgozni valami fontos ügyön, pályázaton, akkor napokig dolgozunk. Amit vállaltam, eddig is igyekeztem tisztességgel ellátni. A falut érintő döntéseket alaposan át kell gondolni, meg kell tervezni és erre bizony rá kell szánni az időt!

- Milyen a kapcsolatteremtő képessége?

- „Civilben" híradó felelős szerkesztő, azaz televíziós újságíró vagyok. A saját cégemben pedig kommunikációs tanácsadóként dolgozom. Így, bár a képességeim megítélésében én természetesen szubjektív vagyok, de úgy gondolom, a kapcsolatteremtő képességem megfelelő

- Kikhez kíván szólni, kiknek a az érdekét tudja felvállalni?

- A pakonyiakét. A képviselői eszményem az, hogy nekünk minden felsőpakonyi érdekét  egyformán kell képviselünk! Persze ez azt is jelenti, hogy segítenünk mindenkinek annyira kell, amennyire rászorul! Úgy érzem, hogy most leginkább az idős, a családos és a munkanélküli emberek szorulnak több odafigyelésre, segítségre. A másik, ami nagyon fontos, hogy közösséggé érleljük a falunkban élőket. Nagyon sok az olyan betelepülő, mint például én is. El kell érnünk, hogy hamarosan igazi otthonukként, „szülőföldként" tekintsenek Pakonyra!

- Milyen képzettséget, szakértelmet tud fölmutatni?

- Kommunikáció szakon végeztem az egyetemen. Azt gondolom, hogy itt a faluban s van még mit javítani az emberek informálásán. Érthetően, nem pedig jogi nyelvezet mögé bújva kell beszélni az emberekkel, akár írásban, akár szóban. A másik fontos dolog: el kell végre érni, hogy általában ne egyirányú legyen a kommunikáció, azaz mindenkinek a véleménye, ötlete, javaslata, panasza eljusson az önkormányzat vezetőihez. Ehhez persze nem csak mi kellünk, hanem az is, hogy mindeni vállalja és mondja el a véleményét. Itt ezért senkit nem érhet hátrány! Sőt!

- Mit tett eddig a közösségért?

- Nem szeretek „dicsekedni", akik ismernek, tudják, hogy az Oktatási Bizottság elnökeként mennyit küzdöttem az óvodáért, iskoláért és a könyvtárért. Ugyanígy a civil szervezetek támogatásáért. A másik fontos dolog az útépítés. 2002 októbere óta, nap mint nap azon gondolkoztam, gondolkoztunk és dolgoztunk, hogy eljöhessen az útépítés megkezdésének pillanata. Sikerült. Erre vagyok a legbüszkébb!

Bár meg van a magam véleménye és világnézete, tiszteletben tartva a falu döntő többségének akaratát, azért küzdöttem négy évig, hogy a pártpolitika ne kerülhessen be az önkormányzatba, a testületi munkába. Voltak, vannak viták, de szerencsére sikerült elérni, hogy ezek mindig szakmai és soha nem politikai viták voltak. Így általában jó megegyezések, jó döntések születtek. Ezt is nagy eredménynek tartom és olyan érték, amit meg kell őrizni! Az már egy párt felelőssége, hogy a helyi Képviselő Testületbe mért akar pártkatonákat beültetni! Úgy gondolom, hogy itt a pakonyi embereket kell képviselni, nem pedig egy párt érdekeit, ezért - bár lehetőségem lett volna rá - nem vállaltam egyik párt képviseletét sem a képviselőként, sem pedig jelöltként. Nem lehet úgy jó döntéseket hozni, ha „felülről" megmondhatják, hogy itt helyben hogy kell dönteni képviselőként!

- Hogyan értékeli az előző ciklus munkáját?

- Tisztességes, becsületes, jó szándékú emberek, becsülettel és tisztességgel dolgoztak! Amit vállaltunk, teljesítettük, így tiszta lelkiismerettel állhatunk ki a falu elé minden egyes képviselőtársammal együtt! Nem szabad elfelejteni három nagyon fontos dolgot! Egyrészt távol tartottuk a pártpolitikát az önkormányzattól. Másrészt Pakonyt végre elkerülték még a korrupciós ügyeknek még a gyanúja is. Más településekkel ellentétben, itt nem volt egyetlen gyanús ügy sem! Harmadrészt pedig itt minden képviselő ingyen, tiszteletdíj nélkül dolgozott. Ezt is meg kellene őrizni, annak ellenére is, hogy a pártképviselők általában pénzt akarnak a képviselői tevékenységért!

- Ismeri a korábbi képviselő testületet?

- Természetesen igen és köszönöm nekik a négy együtt töltött évet!

- Kivel elégedett, kivel nem?

- Mind tisztességes, becsületes, a munkáját és a faluját szerető ember. Életre szóló tanulság számomra például Bánki Erzsike óvónő rendíthetetlen egyenessége és gyermekszeretete, Konkoly Manyi néni alázata az iskola iránt, Faddi Éva érzékenysége a rászorulók iránt, Gavló Magdi néni harca az őszinte szókimondásért, Nagy Sándor igaz keresztényi emberszeretete, Mag Kálmán józansága és nyugodtsága, Nagy János sportszerető elhivatottsága és bár sok vitánk volt, tisztelem Sztancs János harcosságát is, ahogy képviselte az általa fontosnak tartott ügyeket. Végül, de nem utolsó sorban persze nagyra tartom Matusekné Dimov Éva rendíthetetlenség a falu érdekeinek képviseletében. Sokat tanultam tőlük.

- Mit kíván másképp tenni?

- Másképp semmit, mindent jobban! Az alapelveink a szakszerűség, a politikamentesség, a korrupció elkerülése és az odafigyelés az emberekre ezen túl is megállják a helyüket, de mindenen. Így ezen a munkán is lehet és kell javítani.

- Hogyan akarja elérni?

- A legfontosabb feladatunk, hogy jól hasznosítsuk a nem rég visszakapott katonai bázist! Nem szabad elkótyavetyélni! Ha jól gazdálkodunk vele, akkor évről évre több jut a rászoruló pakonyiak támogatásra, jut járdaépítésre, iskolabővítésre, az orvosi rendelő korszerűsítésére. Azt is szeretném elérni, hogy a honvédségi bázisra csak olyan cégeket engedjünk be, akik vállalják, hogy munkát adnak a felsőpakonyiaknak. Ez kulcskérdés, ezt mindenképpen meg kell oldanunk!

- Mit tart a község számára a legfontosabbnak?

- A Becsületes, tisztességes, az emberek gondjaira odafigyelő munkát!