Családom

Isten, Haza, Család

Hívő, magyar, többgyermekes Család a miénk. Feleségemmel, Szilviával 2003 óta élük boldog, kiegyensúlyozott házasságban. Életem társa, Gyüge Szilvia, makói lány. Büszke vagyok rá, hisz nem csak szép, de okos és tanult NŐ. Háromdiplomás, többnyelven beszélő közgazdász. Jó feleség, jó családanya és jó szakember.

A Teremtő már két gyönyörű gyermekkel ajándékozta meg házasságunkat.

Elsőszülött fiunk, Károly Márk 2007. február 12-én, délután 16 óra 20 perckor született. Kareszka, Töpszli, Miniterminátor becenevekre hallgat, ha úgy tartja úri kedve. Keresztszülei a húgom és a feleségem öccse lettek.

Leányunk, Blanka Viktória 2008. július 28-án, 13 óra 50 peckor született. Lana vagy Manci néven szoktuk hívni. Keresztszülei az én két nagyobbacska keresztgyermekem, Nóra és Barnabás lettek.

Szüleim

Édesanyám néhai Bodó Matild, Szamosszegen született, igazi nyakas kálvinista, birtokos parasztcsaládba. Fájon korán, 57 évesen tért meg Teremtőjéhez. Azóta is minden nap ugyanúgy fáj a hiánya, mint azon a napon, amikor elvesztettem. Édesanyámtól az Istenbe vetett hitet, az emberek szeretetét, a föld, a természet megbecsülését, a dolgos élet értelmét kaptam életreszóló útravalóul. Édesapám, Kempf  Károly József a háborús fővárosból menekülő családba, Sápon született. Alaposan megpróbálta az élet, de hál Istennek, még bírja magát és nem tévedt el végleg az élet rögös útjan. Édesapámtól az elszántságot, a jó értelemben vett makacsságot-kitartást örököltem.

Húgom, Kempf Szilvia, 1975-ben született. Az ifjúkor szokásos vitáin túljutva,régóta segítjük egymást az élet minden területén. Örülök, hogy elsőszülött fiunk keresztanyja lett.  

Nagyszüleim

Édesanyám édesapja, néhai Bodó János. A föld és a munka szerete éltette, a családja volt a mindene. Soha nem tudta földolgozni azt a veszeséget, amikor a kommunisták elvették a földjét és elüldözték ősei földjéről, Szamoszegről, feleségével és négy leányával együtt. Minden tisztelet neki, hogy hitét megőrizve, egyenes, őszinte emberként, feleségével sokévtizedes boldog házasságban, tisztességes fölnevelték gyermekeiket. Felesége, az anyai nagymamám Szászi Etelka, az igazi ősanya típus. Hittel, őszinte szeretettel nevelte gyermekeit és unokáit.

Édesapám édesapja, néhai Kempf Károly. Német származású volt, német volt az anyanyelve. Versecen született, iparos családban, kovácsműhelyük volt. Világot látni és tanulni indult Budapestre, itt találkozott élete szerelmével, Jenei Erzsébettel, a nagymamámmal. Házasság és letelepedés lett belőle, dédapám így hiába várta vissza egyetlen fiát a kovácsműhelybe. Mélyen hívő Katolikus, családszerető ember volt, a kommunizmust és a kommunistákat elvből elutasította. A legvadabb rákosista időkben is a Templomban, Szentmisével indult számára a nap. Feleségével négy gyemeket neveltek föl. Apai nagymamám, Jenei Erzsébet  családszerető, igazi családösszetartó nő volt. Élete utolsó éveiben egy lakásban éltünk, s ekkor életreszóló útravalót kaptam tőle is: a család mindenek előtt. Minél több gyermeket tisztességben fölnevelni, ez az életünk legnagyobb értelme.